Miért nélkülözhetetlen az érzelmek kommunikációja nem csak a magánéletben, hanem a munkahelyen is?

Sokszor halljuk, hogy a munkahelyen „profiként” kell viselkednünk — amit sokan úgy fordítanak le, hogy érzelmeket nem illik megmutatni. Gyakran találkozom a coachingjaim, tréningeim során azzal a véleménnyel, hogy „érzelgősségnek” gondolják az érzelmekről való kommunikációt. A „nem viszünk érzéseket a munkahelyre” mondat régóta jelen van a vállalati kultúrában, mégis egyre világosabb: a hiteles és önazonos kommunikáció érzelmek nélkül egyszerűen nem létezik. Hiszen emberek vagyunk test-lélek-szellem, 1/3-unkat tagadjuk meg, ha nem kommunikálunk az érzéseinkről!

Miért gondoljuk mégis, hogy a munkahely a „nem érzések tere”?

Sokan úgy gondolják, hogy az érzelmek kifejezése egyenlő a gyengeséggel, a kontroll elvesztésével vagy a konfliktus kockázatával. A baj csak az, hogy az érzelmek nem tűnnek el attól, hogy nem beszélünk róluk — legfeljebb „felszín alatt dolgoznak”, és passzív-agresszív-manipulatív viselkedésben, stresszben, kiégésben, gyakori konfliktusokban, indokolatlan feszültségben jelennek meg. Azt az egyszerű hasonlatot szoktam mondani, az érzelmek olyan mint amikor a fogkrémet kinyomjuk a tubusból ott van, vissza már nem tolható! VAN, keletkezett bennünk.

A professzionalizmus nem az érzelmek hiánya.
A professzionalizmus véleményem szerint az érzelmek tudatos, tiszta, őszinte, asszertív kommunikációja. Legnagyobb trükk, ha nem alkalmazol trükköt!

Miért fontos a magánéletben és a munkahelyen is beszélni az érzelmekről?

1. Mert az érzelmek irányítanak — akkor is, ha nem beszélünk róluk

A döntéseink, a reakcióink, a motivációnk és a teljesítményünk nagy részét érzelmek mozgatják. Tudtad e? Egyes felmérések szerint a döntéseink kb. 85-át érzelmi alapon hozzuk meg! Ha az érzéseket nevezzük meg és nem kezeljük, a kommunikációnk zavarossá válik: félreértések, vélt támadások, elfojtott frusztrációk születnek.

2. Mert az őszinteség és a bizalom érzelmi térben születik

Egy kapcsolat, egy közösség, egy család, egy csapat akkor működik jól, ha tagjai mernek egymáshoz őszinte, hiteles módon kapcsolódni. Ez pedig nem működik anélkül, hogy kimondanánk, mi esik jól, mi bánt, mi lelkesít, vagy épp mi fáraszt le.

A hiteles kapcsolódás nem érzelemmentes.

3. Mert a konfliktusok 80%-a nem a tényekről, hanem az érzésekről szól

A legtöbb vita mögött valójában ki nem mondott érzelmek vannak: csalódottság, bizonytalanság, túlterheltség, düh vagy félelem.
Ha ezeket nem nevezzük meg, a helyzet elmérgesedik.
Ha kimondjuk őket asszertívan, tisztelettel, a konfliktusok gyorsabban oldódnak, kevesebb a sérülés, és átláthatóbb a kommunikáció.

4. Mert nagyon sok félreértés, megnem értés származik a kimondatlan érzésekből

Minden ember más világ. Ezért a kommunikációban alapnak szoktuk venni a félreértést. Érzelmek terén rendkívül színesen működünk. Ugyanaz a munkahelyi szituáció teljesen más érzést, gondolatot, reakciót vált ki a különböző kollegákból. Sőt ugyanaz a helyzet más más állapotban érve belőlünk is mást válthat ki!

5. Mert hosszú távon az elfojtás kiégéshez vezet

A magánéleti és munkahelyi stressz legnagyobb része érzelmi természetű.
Az elfojtott érzések felgyűlnek a szőnyeg alá seperve, és „szivárognak”: fáradtságban, tompultságban, motivációvesztésben, teljesítményromlásban és végül kiégésben jelennek meg.

Aki megtanulja asszertívan kifejezni az érzéseit, az érzelmileg fenntartható módon tud teljesíteni.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

Természetesen nem azt, hogy a munkahely érzelmi terápiás tér lesz, a „lelkizésünk” színtere.
Nem is azt, hogy minden érzést „ráöntünk” a környezetünkre.

Hanem azt, hogy önazonosan, vállalhatóan, szociálisan megfelelő keretek között kommunikálunk:

• „Csalódott vagyok, hogy nem szóltatok időben a változásokról.”
• „Feszült vagyok a határidő miatt, szükségem lenne több információra a pontos munkavégzéshez.”
• „Nagyon elégedett vagyok ezzel a közös projekttel.”
• „Frusztrál, hogy nem látom a prioritásokat. Segítenél eligazodni?”

Ezek tiszta, érthető, együttműködő mondatok — és mind érzelmet fejeznek ki.

Fontos megértenünk, a professzionális kommunikáció, nem egyenlő az érzelemmentes kommunikációval.

Mi történik, ha a munkahelyen nem kommunikáljuk az érzéseinket?

Ha nem mondjuk ki, ami bennünk van, annak mindig ára van. A munkahelyen ez különösen gyorsan megjelenik: könnyebben kihasználhatnak, mert nem jelezzük a határainkat; félreérthetnek, mert mások találják ki helyettünk, mi zajlik bennünk; és gyakran konfliktusokba sodródunk, mert a ki nem mondott érzések feszültséget teremtenek. Mindez nemcsak a kapcsolatainkat terheli, hanem a munkahatékonyságot is csökkenti: a figyelem elaprózódik, a motiváció csökken, a kommunikáció pedig egyre inkább a feltételezésekre épül.

Az érzelmek kimondása tehát nem „luxus”, hanem a tiszta, hatékony és eredményes munkavégzés egyik alapfeltétele.

Miért nélkülözhetetlen az érzelmek kommunikációja a munkahelyen?

1. Kihasználhatnak, ha nem jelzed a határaidat

Ha nem kommunikáljuk egyértelműen a terhelhetőségünket vagy az időkereteinket, mások sokszor automatikusan feltételezik, hogy minden belefér. Ez nem rosszindulat — egyszerűen nincs információjuk.

Példa:
Valaki rendszeresen rád rakja a „csak egy gyors” feladatokat.

Következmény, ha nem szólsz:
Túlterheltség, kiégés, rejtett frusztráció.

Asszertív minta:
„Határidős munkám van, ezért most nem tudom átvenni ezt a feladatot. Ha később is aktuális, jelezd, és megnézem, belefér-e.”

2. Félreérthetnek, ha nem mondod el, mi történik benned

A munkahely tele van olyan helyzetekkel, ahol mindenki siet, és nincs idő a szándékok, érzések kibontására. Ha te nem mondod ki, mi van benned, mások elkezdik kitalálni — és gyakran rosszul, hiszen tudod, minden ember más világ!

Példa:
Visszahúzódóbb vagy egy megbeszélésen, mert túl sok a feladatod.

Mások értelmezése lehet:
„Biztos nem érdekli.”
„Lehet, hogy nem motivált.”

Asszertív minta:
„Attól, hogy nem beszélek, még itt vagyok, van véleményem. Azért vagyok most csendesebb, mert fejben sok projekten dolgozom egyszerre. Ha végzünk, átnézem a teendőket és tisztábban fogok látni.”

3. Könnyebben konfliktusba kerülsz, ha a feszültséget bent tartod

A kimondatlan érzések idővel felgyűlnek. A türelem fogy, a mondatok élesebbé válnak, a másik pedig ezt hirtelen kitörésként érzékeli. Nem tudja mi gyűlt benned, hiszen nem „szelepeltél” eddig.

Példa:
Kolléga rendszeresen késve küldi el azokat az anyagokat, amikre te építesz.

Asszertív minta:
„Szeretnék veled megbeszélni a határidőket. Amikor késve kapom meg az anyagokat, nehéz tartanom a saját határidőimet. Abban tudnál segíteni, hogy a jövőben időben megkapjam (akár konkrét dátummal), vagy szólsz előre, ha csúszás várható? Ez szerintem mindkettőnknek fontos.”

4. A munkahatékonyság is csökken, ha nem kommunikálunk érzelmileg tisztán

Az elhallgatott frusztráció, bizonytalanság vagy fáradtság csökkenti a koncentrációt. A munka összemosódik az érzelmi zavarral ami benned van.

Egy apró, de gyakori példa:
Nem kéred meg valakit, hogy tisztábban fogalmazzon, mert nem akarsz kellemetlen lenni.
Aztán háromszor annyi időt töltesz az értelmezéssel.

Asszertív minta:
„Segítene, ha pontosítanád ezt egy mondatban — így biztos lehetek abban, hogy ugyanarra gondolunk.”

5. És ami a legfontosabb: az érzelmek kimondása önbizalmat épít

Amikor vállalod azt, ami benned van — feszültséget, bizonytalanságot, határt vagy igényt — az nem gyengeség, és nem is érzelgősség.
Ez vezetői készség, és az érzelmi intelligencia része még akkor is, ha nem vagy formális vezető.

Összegezve: A munkahely is emberi tér — és ahol emberek vannak, ott érzelmek is vannak

A professzionális kommunikáció nem az érzelmek elfojtását jelenti.
Épp ellenkezőleg: azt, hogy tudatosan, tisztán és egyértelműen fejezzük ki őket.

Ha hitelesen és önazonosan szeretnénk jelen lenni, akkor az érzelmek kommunikációja nem kerülhető meg — sem a magánéletben, sem a munkahelyen.

A kérdés nem az, hogy „érzelmeket vigyünk-e a munkába”. Hiszen már „ott vannak”, amikor bennünk keletkeznek.
A kérdés az, hogyan kommunikáljuk őket úgy, hogy erősítsék a kollegiális kapcsolatainkat, és ne rombolják azokat.

És ez tanulható. Gyakorolható. Fejleszthető.
Pont úgy, mint maga az asszertív kommunikáció.
Letöltötted már az ingyenes ebookomat, ami hasonló témáról szól? Most megteheted: 
https://szegedierika.hu/feliratkozas/ebook