Miért ilyen nehéz az érzésekről kommunikálni – és miért lenne mégis elengedhetetlen?

Az érzelmekről beszélni sokak számára ijesztő és kényelmetlen. Nem azért, mert ne lenne rá szükség – épp ellenkezőleg. Az érzelmi kommunikáció hiánya gyakran a félreértések, konfliktusok és kapcsolati sérülések egyik fő forrása. Mégis gyakran érezzük úgy, hogy nehéz megfogalmazni, ami bennünk van. Néha nem is értjük miért kellene beszélni róluk.

Az ember Test-Lélek-Szellem egysége véleményem szerint. Egy olyan "3 lábú szék" amely stabil, ha egyensúlyban van. Ha egyik "lába" megrövidül, mert nem foglalkozunk vele, pld. a lelki életünkkel, akkor felborul a szék, megbillen az egyensúly. Ha nem kommunikálunk az érzéseinkről akkor a Lény-ünk 1/3-át tagadjuk meg!

De miért ilyen nehéz az érzelmekről beszélni? És miért lenne mégis életbevágóan fontos?

Ebben a blogban megmutatom a leggyakoribb okokat és azt is, miért érdemes mégis megtanulni nyíltan, tisztán és asszertívan kommunikálni az érzelmeinkről.

1. Az érzelmek megfogalmazása tanulható készség – de sokunknak nem tanították

Sokan úgy nőttünk fel, hogy a „keménynek kell lenni”, „ne nyafogj”, "egy igazi fiú nem sír", " jaj, te túl érzékeny vagy"„nem kell ezt túlgondolni” típusú üzenetek normalizálták az érzelmek elfojtását. Ritkán tanították meg, hogyan fejezzük ki egészségesen, mit érzünk.

Így felnőttként gyakran nem azért nem kommunikálunk érzelmeket, mert nem akarunk – hanem mert nem tudjuk, hogyan kellene tenni azt.

2. Félünk a következményektől

Amikor érzelmeket fogalmazunk meg, kiszolgáltatottnak érezzük magunkat. Olyan félelmek jelenhetnek meg, mint:

• Mi van, ha félreértenek?
• Mi van, ha túl sok vagyok?
• Mi van, ha ebből konfliktus lesz?
• Mi van, ha kiszolgáltatom vele magam?

Ez teljesen természetes, de ugyanakkor visszatart attól, hogy valódi, őszinte kommunikációra épülő kapcsolatot alakítsunk ki másokkal.

3. Attól tartunk, hogy megbántunk valakit

Sokan inkább magukba fojtják az érzéseiket, nehogy a másikra bántó hatással legyen. Azonban az elhallgatás gyakran nem óvja meg a kapcsolatot – sőt az a tapasztalatom, hogy hosszú távon inkább rombolja.

Az asszertív kommunikáció pont erre ad megoldást: őszinte lehetsz anélkül, hogy bántanál, vagy a bántás szándéka lenne benned.

4. Nehéz különválasztani az érzést a vádtól

Néha az érzelmeinket úgy próbáljuk kifejezni, hogy közben akaratlanul is a másikat hibáztatjuk:

• „Miattad érzem ezt…Te tehetsz róla...”
• „Te mindig…Te sosem....”

Ilyenkor gyorsan védekezés, vita vagy visszavonulás lesz a vége. Egyiksem vezet jó kommunikációhoz!

Az érzelmek tiszta kommunikációja viszont másról szól:
arról, hogy a saját élményünket fejezzük ki, nem pedig a másikat minősítjük. Ez egy nagyon fontos gondolat!

5. Gyermekkorban a negatív érzéseinket nem validálták, így elbizonytalanodtunk

Leválasztódtunk a saját érzelmeinkről, hiszen egy számunkra fontos referencia személy, a szülő azt mondta, közvetítette: „Nem érezheted így magad!”

Elbizonytalanodtunk: „Valóban ezt érzem?” Hiszen ő a nagy, az okos a szeretett szülő, ő biztosan jobban tudja!

 Az lett az eredménye, hogy nem tudtunk kapcsolódni magunkhoz. Kialakult a nem viselkedem jól, nem vagyok jó, nem vagyok elég jó, nem vagyok értékes gondolati következmény bennünk. Így szépen lassan bezártuk az érzéseinket és csökkent az önértékelésünk. Szomorú folyamat ez.

Miért fontos mégis megtanulni az érzelmekről kommunikálni?

1. Csökken a feszültség és a belső szorongás

Ha kimondod, ami benned van, azzal önmagadat is tehermentesíted. A kimondatlan érzelmek feszülnek bennünk, és idővel robbanásszerű kitörésekhez vagy passzív-agresszív-manipulatív működéshez vezethetnek.

A tiszta kommunikáció felszabadít.

2. Erősödik az önbizalom és önértékelés

Az érzések megfogalmazása összeér a határaink kijelölésével. Amikor képes vagy kiállni magadért, nő az önbecsülésed és stabilabbnak érzed magad minden helyzetben.

3. Elmélyülnek a kapcsolatok

A valódi közelség nem a tökéletes viselkedésből születik, hanem a nyitottságból és őszinteségből.

Amikor megosztod, amit érzel, a másik ember végre valódi téged lát – nem csak a reakcióidat, a rutinjaidat vagy a maszkjaidat.

4. Hatékonyabb konfliktuskezelés – kevesebb sérülés

A konfliktusok többsége nem a probléma miatt alakul ki, hanem amiatt, ahogyan kommunikálunk róla.
Ha érthetően, tisztán és asszertívan fogalmazol, a konfliktus:

• rövidebb,
• tisztább,
• könnyebben kezelhető
• és sokkal kevésbé érzelmileg terhelt lesz.

Hogyan lehet megtanulni jól kommunikálni az érzelmeket?

Ez egy tanulható készség, amely gyakorlással és megfelelő eszközökkel természetessé válik.
Ilyen eszközök például:

• az „én-üzenetek”,
• a határjelzés asszertívan,
• a tudatos nemet mondás,
• a nonverbális jelek észlelése és használata,
• a kritika adása és fogadása támadás nélkül.

Az asszertív kommunikációban éppen ezt tanítom, hogy ne csak tudd, mit kéne mondani, hanem azt is, hogyan tedd mindezt.

Összefoglalásképpen elmondhatjuk az érzelmek a lelkünk működésének természetes következményei, keletkeznek bennünk, nem tagadhatjuk meg őket. Fontos felvállalni az érzelmeinket, ha jó emberi kapcsolatokat, és önazonos, önmagunkat értékesnek tekintő viselkedét szeretnénk kialakítani.

Szeretnél többet olvasni erről? Láttad már az ingyenesen letölthető ebookomat: https://szegedierika.hu/feliratkozas/ebook